Kategória: Nők és férfiak

A párkapcsolat réme: a féltékenység

A féltékenység lelki hátterét mutatom be arra keresve a választ, hogy kit sújt és van-e kiút belőle. Átok vagy jel? És miben segít a Bach-virágterápia?
A féltékenység réme sok párkapcsolatot kísért, ezek jelentős részét tönkre is teszi. Vannak, akiket állandóan sakkban tart a féltékenység valamelyik oldala: vagy ő a féltékeny, vagy rá féltékenyek; és vannak olyan szerencsések is, akiknek sosincs dolguk ezzel a problémával. Hogy lehet ez? És milyen mozgatórugói vannak a féltékenységnek? Lélektani utazás következik javaslatokkal.

A féltékenység alapja mindig az önbizalomhiány, azonban a megjelenési módja, és a látszólagos gyökere is eltérő képet mutathat az egyes esetekben. A klasszikus eset a következőképpen néz ki: az egyik fél a párkapcsolatban érzelmileg alárendeltnek érzi magát (ennek számos oka lehet), úgy érzi, őt nem szeretik annyira, mint ahogyan ő szereti a társát. Mindenki szeretetre méltó szeretne lenni, és mivel önmagunkba keresni a hibát kínos, könnyebb úgy elintézni ezt a helyzetet, hogy a másik az oka annak, hogy ő engem nem szeret eléggé. Ennek a helyzetnek az egyik zsákutcája az, ha erőteljes nyomulásba kezd a hiányérzettől szenvedő fél és állandóan szeretetet kuncsorog valamilyen formában a párjától. Aki persze egy idő után ezt megelégeli és ellenáll, megerősítve ezzel a szeretethiányos fél azon feltevését, hogy ő valóban nem szerethető, hiszen nem is szeretik. Ez a játszma első felvonása. A második meg az, hogy mivel ő nem szerethető, ezért a párja nyilván keres mást, aki szerethető, tehát bizonyára félrelép. ha ez a koncepció kész, akkor már teljesen mindegy, hogy a másik fél, hogy viszonyul: az elutasítás egyenes bizonyítéka a megcsalásnak, a sajnálat pedig szintén annak a jele, hogy csak azért foglalkozik velem, hogy a bűntudatát leplezze.
De térjünk vissza arra a pontra, ahol a másik fél ártatlan gyanúsítgatása történik. Ennek a helyzetnek a fentieken túl a másik megoldása a vétlen fél megsértődése, bár nem ritkán mindkét fél megsértődik. Ekkor a legszínesebb érzelmi reakciók jelennek meg az agressziótól a bezárkózásig, amely abból a szempontból nem különbözik, hogy az elhidegüléshez és a kapcsolat kiüresedéséhez vezet, azaz a véghez.

Hangsúlyoznám, hogy a féltékenység nem egy vírus, amit egyesek elkapnak, mások meg nem. Nem a semmiből előugró rém, hanem a személyiségben rejtőző lehetőség. Esély a változásra, avagy a változatlanságra, ki mit tanul belőle.

A féltékenység azoknál a személyiségeknél jelenik meg, akik alapvetően is önbizalomhiányosok, bizonytalanok az élet más területén is, kisebbrendűségi érzéssel küzdenek, és nem tudják elképzelni magukról azt, hogy szerethetőek, hiszen önmaguk is megvetik a testüket, avagy a személyiségükkel nincsenek kibékülve. Ezzel az alapállással nagy eséllyel vonzanak be olyat, aki valóban szereti, csak kihasználja; vagy szereti ugyan, de ez képtelen a sérült fél valódi szeretetnek értékelni és beindítja a fenti játszmát.
A féltékeny társból egy idő után a legjámborabb pár is kiábrándul és elmenekül tőle. Senki sem szeret feszültségben, gyanúsítgatásokkal szennyezett légkörben élni. Ezt a helyzetet legfeljebb eltűrni lehet, élvezni aligha. A bizalmatlanság megöli az érzelmeket és a kapcsolatot is felemészti.
Szögezzük le: az a bizonyos harmadik fél csak akkor toppan be a kapcsolatba, ha az érzelmek és a bizalom már kihunyófélben van. A harmadik szereplő megjelenése nem az ok, hanem a következménye egy folyamatnak, amit gyakran a felek nem hajlandóak időben észlelni és megakadályozni. Ha megjelenik a betolakodó, akkor beüt a katasztrófa és elkezdődik az egymásra mutogatás. De hogy jön ez ide?

Úgy, hogy az érzelmi kibillenés vezet a féltékenységig. Mindenki szeretetre, megbecsülésre vágyik, és nyilván attól várja ezt, akivel együtt él: a párjától. Ha nem kapja meg, vagy nem a várt mennyiségben-minőségben kapja meg, akkor hiányérzete keletkezik, és másnál kezdi el keresni, vagy elkezdi magát rosszul érezni a kapcsolatban.

Mi a megoldás? A féltékenység visszatérő probléma, hiszen nem az aktuális partner személyéhez kötődik, hanem a féltékeny társ önbizalomhiányából ered. Legfontosabb teendő az önbizalomhiány feltérképezése és korrigálása. Erre nagyon sokféle módszer kínálkozik, én a Bach-virágterápia adta lehetőségeket fogom bemutatni.

A féltékenység láncreakcióját az önbizalomhiány, a kisebbrendűségi érzés, az elégedetlenség, a bizonytalanság váltja ki. Két fél kell hozzá: az aktív, aki féltékeny és a passzív, akire féltékenyek. Ki szorul terápiára? A Bach virágterápia álláspontja szerint az, aki szenved ettől, és aki változni akar. Tehát bármelyik fél problémája orvosolható. Az aktív-passzív státusz ugyanis sokkal kevésbé tér el egymástól, mint azt feltételeznénk. Akire féltékenyek szintén önbizalom-problémával küzd.
A számba vehető okok közül elsőként szorongás vizsgálandó: attól félek, hogy valami „rossz” történik a párkapcsolatommal. Még nem tudom mi, de valami van a levegőben. Ilyen esetben hasznos segítség a rezgőnyár-esszencia. Enyhíti a belső feszültséget, nyugalmat hoz, ami a tisztán látást segíti.
Amikor már konkrét oka a gyanakvásomnak pl. attól félek, hogy a párom félrelép, a félelmet oldja a bohócvirág.
Az önbizalom-erősítés tipikus szere a vörösfenyő. Ezt mind az aktív, mind pedig félnek gyógyír. Mivel az önbizalomhiány összetett és mélyen rögzült probléma, ezt az esszenciát megfelelő terápia mellett fél évig, vagy akár hosszabb időn át kell szedni a megfelelő eredmény eléréséhez. Az önbizalomhiány kivetülhet a testtudatra és bizonyos belső tulajdonságokra is. Aki a testével nincs kibékülve, annak a cseresznyeszilva javasolható.
Amennyiben a féltékenységnek konkrét oka van, azaz a félrelépés ténye bekövetkezett a megbocsátás, a sérelem feldolgozása érdekében is ajánlatos a virágesszenciák segítségét kérni. Segít újraindítani a kommunikációt, elősegítve ezzel a megbocsátást a békaliliom esszenciája. Amennyiben pedig a múltbeli sérelmek feldolgozása a cél, az ernyős madártej a megfelelő gyógyír.
A kapcsolatból való kikacsingatásnak sok oka lehet. Nem árt ezeket sem feltérképezni ahhoz, hogy ne csak a szenvedő fél regenerálódjon, hanem a kapcsolat is rendbe jöjjön és harmonikussá, mindkét fél számára újra élhetővé váljon. Ha az eset már többször előfordult, javasolható a vadgesztenyerügy szedése mindkét félnek.
A párkapcsolati válságok átvészelésének jótékony segítője a diófa, amely megerősíti, megszilárdítja a döntéseket, elősegíti a meghatározott új irányba való haladást, oldja a kétségeket, segít leküzdeni az akadályokat, támogatja az újrakezdést, védőburkod ad a kezdeti nehézségek ellen.

Minden párkapcsolat egyedi, a benne megjelenő problémák is eltérőek. Bár a féltékenységnek van egy alapvető sémája, amit a fentiekben be is mutattam, a hatékony megoldás mindig az egyedi eset tanulmányozása során mutatkozik meg. A fentiekben ismertetett helyzetek és a hozzájuk rendelt virágeszenciák segítenek, de az optimális megoldás megtalálása érdekében szükséges kiegészíteni őket a személyiséghez illeszkedő további eszenciákkal is.

(A cikket beküldte: szalszil)

Mitől lesz boldog egy nő?
Hát nem attól, ha minden titkos gondolatát kitalálják... Ó, az kéne még -- hogy a gondolataimmal se lehessek egyedül?! Nem, nem hiszem, hogy ez kell a nőnek. Hová is tűnne akkor az a vonzó titokzatosság? »

Őszi gondolatok
Gondolatok az életről és a halálról, a táj és a lélek kapcsolatáról. Egy nagymama visszaemlékezése elmúlt életére. Mit mondhatnék még: filozófikusan próbálom megközelíteni, vajon mi is az életünk értelme. »