|
Kategória: Testünk, lelkünk dolgai Angyali ajándékVégigkövethettétek sokan azt, ahogy itt a Hoxán megosztottuk anno Dettinket, és Zoét már naplókon és cikkeken át. A harcot az SMA1 ellen, amit, mint mindenki eddig, lévén gyógymód nincs még, sajnos mi is elvesztettünk. Az utolsó cikkem akkor jelent meg, amikor Noel tesztje visszajött. Negatívan a betegségre. Most pedig itt fekszik előttem...Az a bizonyos 9 hónap ugye a genetika miatt 6-ra szűkült, napi 6-8 km sétával, készülve a szülésre, amitől nagyon féltem. Sehol nem írtam le, csak egy dúla tudta, akivel napi szintem beszéltem Angliában. Mert ugye Zoéval pokoli volt az a 2 óra... meg amúgyis... bennem élt a szülés. Viszont betöltve a 32. hetet, egyre biztosabb lett, hogy egy 24 órás vajúdás-szülés és egy 2 órás rapidszülés után bizony kipróbálom a császárt is. Kisfiunk keresztben volt végig, a legutolsó ultrahang szeptember 1-én volt. ( 12-re voltam kiírva ) A 14 perces UH során volt keresztben. Lefele, felfele, majd ismét keresztben. Így megszületett a döntés : másnap bizony megszületik. Hazajöhettem, kaptam fürdéshez fertőtlenítőt, gyógyszereket, és minden egyéb utasítást. A császárról sok cikk volt, felesleges részleteznem. Egészségesen, HANGOS sírással megszületett A KIS CSODA. Én vesztettem 1,5 liter vért, de ugyan, kit érdekelt ez :) Itt van, fekszik, mozog, fejet emel (5 hetesen), és mindent , MINDENT pótol, amit elveszítettünk 1,5 éve. Nem Zoé helyett van. De Zoé miatt. Mert ha ez nem történik velünk, ő sincs. Nem keresek már válaszokat. Egyszerűen : KÖSZÖNÖM Köszönöm a lányom, aki végre mosolyog. Köszönöm a férjem, aki mindvégig a támaszom volt. Köszönöm a barátaimat, mindenkit, aki végig mellettünk állt. Köszönöm Zoét, mert rengeteget tanított nekünk a maga kicsi Életével. Köszönöm Noelt. Maga miatt... Nem tervezek újabb cikket. :) De az itt töltött 6 év alatt született három csodaszép gyermekem, és a Világ számomra legszebb kisangyala mindig is a mi Őrangyalunk marad. Példaként arra, hogy lehet, és KELL is újrakezdeni. (A cikket beküldte: LiZso)
|