|
Az ŐszŐsz! Érzések és képek kavarognak bennem, illatok és színek...A borostyán melege, a köd lepte táj hidege. Az élet és az elmúlás, mérleg, mely egyensúlyt keres végletek között.. Ízek! Savanykás, édes must, sült gesztenye, csipkelekvár és a nedves avar... Az Ősz egyszerű és bonyolult. Hogy mi rezdül Benned ilyenkor, minden évben újra arra a választ Te találod meg. Keresd! A nap egyre magasabbra hág, de fénye már bársonyos, nem éles, mint nyár derekán. Erejét a nap a földnek adta, a leveleknek. Lábunk alatt ropog a friss avar, sárga, vörös, s néhány már száraz, barna, de magában hordja az új élet reményét táplálva a talajt. Egyszer csak a reggeli csendet valami megtöri, erdei utunkat szarvasok keresztezik. Mindez néhány karnyújtásnyira! Fenséges látvány. Szívünk megdobban, ijesztő mégis páratlan élmény! Az ösvény mentén gesztenye, termése megbújik szúrós burkában, az erdő szélén tüskés kökénybokrokon hamvas lila gyümölcsök, nem adja könnyen oda magát egyik sem. - Süss Te is gesztenyét, készíts lekvárt a kökényből! Milyen gyönyörű bíborszín ez a lekvár, íze fanyar, de mégis finom...Tavaly próbáltam én is először. - Továbbhaladva az út mellett szorgos kezek szüretelnek. Must szag terjeng a levegőben, muslicák köröznek, hajunkba ökörnyál ragad... Nekem ez az Ősz. (A cikket beküldte: hoppsz)
|