|
Kategória: A psziché titkai Gyilkos gondolatAz emberi lélek érzékenyebb a parányi, védtelen, legkisebb élőlénynél is. Kifürkészhetetlen és sosem felejt, szenvedést, megaláztatást szeretethiányt... Megfér benne a gyengédség, szerelem, irigység, mohóság, telhetetlenség és legvégül a gyilkos indulat is.Itt hagyni mindent és mindenkit. Csak azt érzed, … legyen már vége. Békét akarsz, az örököt, a megbonthatatlant, átsétálni a fénybe, és meglátni talán Istent. Újjá születni akarsz, de egy szebb és jobb világba, nem ide, ahol csak a pénz az úr, ahol meg tagadod önmagad. Meg kell alázkodnod a mindennapiért, feladni minden álmodat, feladni a szabadságot, szeretnéd, ha szállnál már széjjel a szélben inkább. Vagy talán, ha még maradt szemernyi remény, akkor gyilkolni volna kedved, mindazokat, kik megnyomorítottak, akik elvették tőled az álmaidat, akik nem hagytak semmiféle kiutat. Siratod magad a hozzád hasonlókat, siratod unokáidat, kiknek, már elveszett mindene mielőtt megszülettek volna. Aztán könyörögsz Istenhez, hogy adjon még erőt, hogy kitarts, és higgy a csodákban. Mert hinned kell, különben tényleg ölni fogsz, magad és másokat is magaddal rántva. Talán így születnek a gyilkosok, ahogy megszületik a gyilkos gondolat. Először csak eljátszol a gondolattal, mi lenne, ha…… aztán, elborul az agy és mindennek vége. Elborzaszt a gondolat, de talán tényleg képes vagy ölni... (A cikket beküldte: joanna51)
|