|
Kategória: Testünk, lelkünk dolgai In memoriam Szepes Mária„Nem bírta hát tovább a roncsolt szív s tüdőa múltat és e bomlott éveken virrasztó gondokat, hitet csalódást, nem bírta más, csupán az értelem, s az bírta volna még. De megszökött a test …” / Radnóti Miklós / Igen. Az első a döbbenet, így rendeltetett… … mert tudjuk, hogy nincs halál, az csak belépés egy másik létbe, átlépés az időtlenségbe. … tudjuk Osho-ról, hogy „Sohasem született, Sohasem halt meg, Csak látogatást tett a Föld nevű bolygón." … és tudjuk Szepes Máriától, az „Ezotéria Nagyasszonyától”, „… hogy valamennyien kolduló, végtelenből – végtelenbe tartó zarándokok vagyunk”. … tudjuk, hogy nem a semmibe zuhan halálával, hanem „fölmegy az Atyához” Teste nem elporlik, hanem felmagasztosul, földi élete nem véget ér, hanem belényílik a mennybe. … mert az élet nem kezdődik el a születéssel, és nem fejeződik be a halállal… ezek mind kis epizódjai az örök vándorlásnak. Ha valakiről, hát róla hittük azt, hogy sosem megy el. Az örökkévalóság - bizonyosság volt számára. A halál nem az élet vége, csupán a tetőpontja. Ő beteljesedett … Szepes Mária különleges lény – az Ezotéria Nagyasszonya 99 éves koráig folyamatosan írt és tanított, friss szellemmel és áradó szeretettel embertársai felé. Rákos Sándor így ír a „CSILLAGPOR” Előszavában: „Szepes Máriát különös jókedvében gondolta ki a Teremtő. Egy öncsonkító, fosztóképzős korban, mikor az egyes szám első személyű jelenlétet is tehernek érezzük igen sokszor. Máriát adakozó királynői többesben kell elképzelnünk. Ha egyedül van, akkor is többedmagával: az alakváltó, külön-külön is teljes érvényű, mégis egyetlen Szepes Máriák szétválaszthatatlan összességével. - Közülük elsőként azt a Szepes Máriát idézem meg, akit talán a legtöbben ismernek. Párját ritkító, egyszeri jelenség: nem sok van belőle a világon. Csodatevésnek is nevezhetnénk, amit művel, de egyszerűbb, ha cselekvő szeretetnek mondjuk. - A sorban következő Szepes Mária, … Ifjúsági íróként volt ismert, (és a körülményekhez képest elismert).” Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények, a Táltos Marci, a Boróka néni kincse, az Eleven képeskönyv szerzője. Szabadon folytatva tovább a felsorolást: - A harmadik Szepes Mária több film szövegkönyv-írója, dramaturgja. Családi filmgyártó vállalkozásukban több, egykor nagysikerű, mára már muzeális értékké vált film készült. Ide kapcsolódik első személyes találkozásunk emléke – amikor bemutatkoztam „rossz tréfának gondolta”, ugyanis az Ő családjában is volt egy (néhai) B... B..., Ő ismert filmrendező volt. Egyik kötetét így dedikálta : „B... B...nak nem csak névrokonsággal - szerető, örök útitársként Szepes Mária” - „A többesszámú Szepes Mária következő megjelenési formája az az írónő, aki a Vörös Oroszlán-t viseli címerén. A fantasztikus regények legkiválóbb ismerői és kritikusai sorolják Őt e műfaj elsői közzé, itthon és nemzetközi mezőnyben.” A VÖRÖS OROSZLÁN-t, amit az ezoterikus irodalom egyik alapműveként tartanak számon, 29 évesen kezdte írni, gyermeke halála után. A könyv negyven évig be volt tiltva, mára 12 kiadást ért meg, sok nyelvre lefordították. ”S hasonlóan ítélhetjük meg az ezotérikus tanokat (és segítségükkel mindennapi életünk gubancainak megoldási lehetőségeit) boncolgató, mindig a legigényesebb irodalom szintjén tartott „elméleti” könyveit is.” „A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit.” / János evan. 6. rész, 63. / Szabadlegyen idéznem egyik háromsorosát: KEGYELMI KÉRVÉNYT beadtam már nem egyszer. Naponta. Legyen könnyebb, rövid átmenet az éjszakába. Tudom az ítélet kész. Úgy lesz, ahogy a Bíró akarja. Az Úr hazahívta Őt, Fogadja kegyelettel. * Tudjuk, hogy mostantól egy csillaggal több van fen az égen * (A cikket beküldte: apokrif)
|