Kategória: Egy kis ezotéria

Megérzések, karmák, ösztönök

Gyakran érzi azt egy személy, hogy volt már hasonló érzésem, vagy sokan voltunk már úgy, egy első találkozásnál képes vagy eldönteni, hogy szimpatikus egy ember vagy nem. Vajon mi lehet az oka annak, hogy olyan helyeken vagyunk álmunkban, ahol még soha nem is jártunk?!

Nagyon sok alkalommal álmodtam olyan helyekről, ahol biztosan tudtam, hogy nem járhattam, egész jelenetek játszódtak le álmomban, nagyon furcsa érzés volt, amikor reggel felébredtem és lefuttattam magam előtt az álmomat. Biztosan más is volt hasonló helyzetben. Lehetséges, hogy ilyen gazdag lenne az ember fantáziája? Előfordulhat, de miért ne lehetne ennek más, akár elsőre érthetetlen magyarázata is... Olvastam rengeteg ezzel a témával foglalkozó cikket, történetet, amely kicsit másfelől közelíti meg a dolgot. Feszegeti a reinkarnációt, mért ne létezhetne? Néha mi emberek olyan egoisták vagyunk, hogy csak a mi világunk létezhet, csak mi vagyunk életképesek. Talán mégsem?! Nyilvánvaló, hogy soha nem lesz kézzelfogható bizonyíték, hogy van-e előző élete egy embernek vagy, hogy van-e a Földön kívül élet, de a nem létezését sem zárhatjuk ki teljesen. Ez a téma nagyon közel áll a valláshoz, a hithez, mert olyan dolgokban hiszünk, amiket nem látunk, de ez a szép benne, hogy elhisszük.

Furcsa tán az is, amikor találkozunk egy emberrel és első látásra képesek vagyunk felállítani véleményt róla, holott nagyon nem ismerhetjük még, hiszen van olyan, hogy egy kapcsolatban évek után derülhet ki, hogy egyik nem ismerte teljesen jól a másikat, de akkor hogy lehet az, hogy megérezzük az ember negatív vagy éppen pozitív kisugárzását? Biztosan sokan gondoljátok úgy, hogy ennek semmi köze ahhoz, hogy akár az előző életben vagy negatív vagy pozitív élmény fűzött ezekhez a személyekhez, de nagyon is lehetséges. Még az egyiptomiak is hittek a reinkarnációban, és végül is mi is hiszünk a mennyországban vagy sem, ami véleményem szerint egy másik lét, tehát megközelítés kérdése, hogy mi is a reinkarnáció.

Saját tapasztalatom is van ezzel kapcsolatban. Meghalt egy hozzám nagyon közelálló rokon, imádtam őt. A halála után érdekes módon a semmiből feltűnt egy kismacska és odajött hozzám, rengeteg ember volt körülöttem és a cica mégis hozzám jött, és a szemei különösen megragadtak, mert az elhunyt rokonom szemeit véltem benne felfedezni. Különös érzés volt!
Majd többé nem láttam a cicát:(

Nem meggyőzni szeretném az embereket arról, hogy létezik a reinkarnáció, csak azt megosztani, amit én gondolok erről.

Egy másik érdekesség ezzel kapcsolatban az a karmánk.

A karma törvénye szerint minden cselekedetünk egy annak megfelelő következménnyel jár, illetve minden, ami történik a világban, az maga egy következmény, vagyis valamilyen oknak az okozata

Előfordulhat, hogy egy cselekedetünk kihat a későbbiekben az életünkre, lehetséges, hogy nem a mostanira, hanem majd egy következőre. Ez olyan, mint egy földi törvény, amit teszünk, az vár ránk. Fontos az élethez való viszonyulás, a Földhöz. Egy picit olyan, mint a szemet szemért, fogat fogért elv. A filmekben látni, hogy amikor haldoklik valaki, előtte szeretne elrendezni maga körül mindent, bűnbocsánatot kér, mert ettől függ a későbbi sorsa, de ha vannak emberek, akik a mennyországba jutnak és vannak, akik a pokolra, akkor honnan tudjuk, hogy a mi világunk nem egy ezek közül?!

Honnan tudjuk azt, hogy a mi életünk előtt nem volt-e más élet?

Máris az cikkem első felére ugrottunk vissza, ahol is újra szóba kerül, hogy csak ezen a Földön létezik élet?!

Mivel sajnos ezt nem igazán lehet megfejteni, soha nem lesz konkrét bizonyíték, ezért ezzel le is zárnám a cikket.

Remélem, hogy néhányan elgondolkodnak ezen a témán, mert igazán bele lehet merülni:)
(A cikket beküldte: magdusbaba)



Új korszak
Nem tetszik, ami itt zajlik, ahogyan nektek sem. Már a megoldást is megtalálta rá az emberiség, csak nem tudja még, hogyan fogjon hozzá. Az embereket belülről kell megváltoztatni ahhoz, hogy lefektessék egy új (talán atlantiszi) korszak alapjait. »

Depresszió, anorexia, majd az önmegvalósítás útjára lépés
Szemben a tükörrel Én, és a tükör. Kettesben maradtunk. Hosszasan bámulom a tükörképem, miközben egy hang folyamatosan eszembe juttatja, mennyire szánalmas egy alak vagyok. – Nézd meg, ez vagy te. Semmit sem érsz, fogynod kell. Csak úgy lehetsz boldog. Én... »




Minden jog fenntartva © 2024, www.testunklelkunk.hu | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Kapcsolat: info (kukac) testunklelkunk.hu | WebMinute Kft.