Stressz pro és kontra

Nem kell ahhoz rendőrnek, pilótának, egészségügyi dolgozónak, színésznek vagy újságírónak lennünk (őket éri ugyanis a legtöbb stresszhatás), hogy idegeinken – s akár testünkön is – nyomot hagyjon a túlhajszolt életvitel. Ez ugyanis hosszú távon komoly érzelmi és fizikai tüneteket ölt. Furcsa tény ezután, hogy a stressz lehet pozitív is, nemcsak negatív.

Ugyanis ha teljesen stresszmentes környezetben élnénk, az ingerszegénységet okozna. A szervezetünk biológiai működésében fontos szerepe van a stressznek, például a hormonháztartásban, az enzimszint szabályozásában és a csontsűrűség megőrzésében.
A stressz akkor baj, ha túlzott mértékben van jelen életünkben, vagyis meghaladja tűrőképességünket. Ekkor viszont olyannyira negatív hatású, hogy kisebb tünetek – például remegés, fejfájás, izzadás – mellett depressziót, alvászavarokat, gyomorfekélyt, magas vérnyomást, reumát és allergiát is okozhat, valamint súlyosbíthat bizonyos bőrbetegségeket (ekcéma, pikkelysömör, stb.).
Sok embernél tapasztalhatók szinte azonnal kiütések, ha stresszhelyzetbe kerülnek.
A stresszt sok minden kiválthatja, például a folyamatos túlórák, a szorító határidők és elvárások, az elbocsátás miatti bizonytalanság, a feszült munkahelyi légkör, sőt az állandó zajártalom is rendkívül megterheli idegeinket. Helytelen hozzáállás, ha valaki azt gondolja, csak azok élnek túl stresszes életet, akik keményen dolgoznak vagy más jellegű, súlyos problémájuk van.
Elég lehet, ha a fővárosban vagy vidéki nagyvárosban élünk, ha épp egy költözés, válás vagy vizsgaidőszak közepén állunk, de olyan örömteli események is kiválthatnak fokozott stresszhatást, mint a házasságkötés vagy a gyermekvállalás.
A felpörgött életmód egyik jó ellensúlyozója a pihentető alvás, ebben azonban épp az állandó feszültség akadályozhat meg bennünket.
De ugyanilyen jelzés lehet a kimerültség, az ingerlékenység, a memória romlása (feledékenység), a migrén, az erős szívdobogás, az emésztési zavarok és a szexuális vágy csökkenése. Ezek tapasztalása arra utalnak, hogy bizony több időt vagy egyáltalán időt kell szánni a kikapcsolódásra, különösen télen, amikor az immunrendszer amúgy is fokozottabb veszélynek van kitéve, és a túlzott stressz is csökkenti hatékonyságát.
Ha pedig pihenésre szánsz időt, ne ess bele abba a hibába, hogy akkor is a családi, párkapcsolati vagy munkahelyi problémákkal foglalkozol ahelyett, hogy feltöltődnél!

Ha le szeretnéd vezetni az felgyülemlett negatív stresszt, válassz olyan sportokat, amik mély lélegzetvételre ösztönzik testedet, például ússz, gyalogolj, biciklizz vagy fuss.
Kávé helyett inkább ginszeng, borsmenta, kamilla vagy zöld teát igyál, csoki helyett pedig gyümölcsöt (almát, narancsot) és zöldséget (cékla, krumpli, répa, kukorica) fogyassz, amik szintén boldogsághormonokat szabadítanak fel a szervezetben.
Gyors megoldásként kitűnő a meditáció, én is többfélét próbáltam már, és sokszor segített.

(A cikket beküldte: Julis...)

A szorongás, mint életem része. De meddig?
A szorongás 20 évesen érkezett az életembe és mint egy jó barát, velem van már több mint 10 éve. Megbarátkozhattam volna vele, de eddig nem sikerült, ahogyan megszabadulni sem. Küzdelmes évek után, kiteljesedett élettel viszont adott a kérdés: hogyan tovább, ez már mindig így lesz? »

Vannak kényszeres cselekvéseid, kényszeres gondolataid? 2.
Ott hagytam el múltkor, hogy átmentem a háziorvoshoz. Miközben vizsgált, beugrott, hogy nekem olyanom van, mint a Monknak. Na, akkor gyorsan megírta a beutalót az Ideggondozóba. Hazarohantam, rávetettem magam a netre, mert múltkor, mikor a paranoiát olvastam,... »