|
Kategória: Testünk, lelkünk dolgai Mitől vagyunk emberek?Életünkben, ha jót tehetnénk, miért nem akarjuk?Vannak nehéz helyzetben lévő családok, akikre igazából csak akkor figyel mindenki, ha jön a karácsony, húsvét, vagy hasonló ünnepek. Akkor is inkább csak filmen legyen, mert az már sok embert bántana, ha foglalkozni kellene vele. Azért a nagy átlag még is elfogadható szinten élhet. De vannak emberek, akiknek sokkal nehezebb, sőt segítség nélkül kilátástalan. A problémát nem akarja szinte senki elismerni, pedig van! A napjaim nagy része azzal telik, hogy próbálok támogatókat szerezni egy olyan alapítvány részére, ahol nehéz sorsú családokkal foglalkozunk. Nem az a baj, hogy nem akarnak dolgozni, hanem nehezen tudnak maguknak munkát találni, akkor is vagy feketén, és nem fizetik ki őket, vagy a minimálbéren dolgoznak bár inkább kevesebbért. De a gyerekeknek akkor is kell enniük és még nem beszéltünk a ruházatról, továbbá a gyerekeknek játékra is szükségük lenne, hogy fejlődhessenek, de miből? Ha nem állunk melléjük, akkor elkallódnak. Nos naponta járom a lehetséges támogatókat, vannak, akik azt mondják azonnal, hogy szívesen, hisz emberek. A másik fele azonban azt mondja: "menjen innen, én nem segítek, menjenek dolgozni" ő is ember. De milyen? A mai világban bárki lehet olyan helyzetben, hogy segítségre szorul, akkor mit fog mondani? Ő nem saját magát fogja hibáztatni, hanem mutogat. Mégis ki a jobb? Aki elismeri szorult helyzetét és mer segítséget kérni, még akkor is, ha megalázzák azok, aki elutasítják, vagy aki nagy hangon, eleve elítéli a segítségre szorulókat? (A cikket beküldte: tamita10)
|